„Az ember több annál,
mint amit az ember alkotni tud”
(Balázs Ferenc)
Emlékezetes nap marad a magyarországi unitáriusok életében 2004. április 3-a. Ezen a napon alakult meg mintegy 20-25 érdeklődő részvételével a budapesti Bartók Béla gyülekezet Hőgyes Endre utcai gyülekezeti termében az Unitárius Alkotók Társasága. Az eddigi legeredményesebb művészeti törekvés a beregi unitárius szórványból kinövő szabadelvű protestáns körben bontakozott ki.
A rendszerváltás utáni 15 évben (1989–2004) a protestáns kör valóságos kulturális missziót folytatott a hazánkban alig-alig ismert unitarizmus tiszta tanainak a megismertetése céljából és azért, hogy felkutassa, és összefogja az unitárius vallásban nevelkedett és hitben élő gondolkodókat és alkotókat. Ezen tevékenység során komoly eredmények is születtek. A kör jól tudott sáfárkodni az adott talentumokkal, megragadott minden alkalmat a munkára pl. szabadelvű napok, Partium-mühely, évről évre kiosztott Balázs Ferenc alkotói díjak, a nagypénteki passiójáték. Munkánkat nem mindig követte elismerés, hiszen ez az elkötelezettség nem mindenki számára volt szimpatikus. De úgy éreztük, hogy az évek során elég harcedzettek lettünk. Így határoztuk el, hogy egy évtizedes múltra visszatekintő folyóiratunkat, a Partiumot országos jellegűvé fejlesztjük és unitárius egyházunk égisze alatt folytatjuk tovább a szellemi és lelki építkezést.
Az elképzelést tett követte és így alakult meg először a keleti végeken UART mozgalom, néhány atyafi és velünk szimpatizáló alkotó részvételével. Ennek tagjai kezdetektől fogva Dusa Lajos, Ószabó István, Oláh András, Deák József, Felhős Szabolcs voltak, majd később csatlakoztak a csoporthoz Babosi László, Joó Adrián, Balogh Tibor, Vári Zsolt.
A zászlónkra két jelszót írtunk:
– szabadelvű unitárius szemlélet
– Balázs Ferenc és Ratkó József szellemisége
A Partium folyóiratunkban felvállaltuk hitelődeink (Bartók Béla, Balázs Ferenc) példamutató szellemiségét, hogy helyesen foglalhassunk állást a világ dolgaiban, társadalmi kérdésekben.
Nyitottak vagyunk minden velünk és ügyünkkel szimpatizáló alkotó felé. Így kerültünk kapcsolatba a Pesti Művészklubbal, akik egy kis vérfrissítést hoztak az alakuló UART-ba. Ők is megismerkedtek törekvéseinkkel, világnézetünkkel, és el is fogadták azt. Vezető egyéniségeik részt vállaltak az UART vezetőségében és a Partium szerkesztőségében is (dr. Bánosi György, Batári Gábor, Rózsa Flores Eduardo, Bodrogi Péter, Gáspár Ferenc).
Az alakuló közgyűlést 2004. április 3-án egy hangulatos tavaszi tárlat közepette tartottuk meg. A tárlatot megnyitó Gergely Felicián bevezető szavai után az ideiglenes ügyintéző és levezető titkár, Felhős Szabolcs beszélt az UART előzményeiről, a beregi Partium-mühely kezdeményezéséről, majd ismertette az alapszabály tervezetet. (Az alakuló ülésről képeket itt láthat.)
Az alapszabály elsőként rögzítette, hogy az UART a Partium-mühelyből bontakozott ki, a beregi unitárius szórvány alkotó tevékenységének kiteljesedéseként, amely az alkotó unitáriusok és szimpatizánsok műhelye kíván lenni.
Az alapszabály és a program megvitatása után sor került a megújult Partium-szerkesztőség összeállítására is. A szerkesztőség abban állapodott meg, hogy kettős rovatvezetők szerkesztik a kibővült folyóiratot.
Végezetül az egyesület tisztségviselőinek a megválasztására került sor.
Az egyesület elnökévé Szinte Gábor festőművész tanárt választotta meg a közgyűlés.
A titkári feladatokkal Gergely Felicián lett megbízva, a megbízott ügyintéző titkár, Felhős Szabolcs közreműködésével.
Az évközi munka a választmány feladata lett, melynek soraiban köszönthettük a megválasztott elnökség mellett, Kelemen Miklós és Léta Sándor lelkész urakat, Gáspár Ferenc ifjúsági írót és könyvkiadót, Bánosi György tanár urat, Néző László szerkesztőt, Tirnován Tamás és Sikó Ágnes képzőművészeket.
Tervként szerepelt az UART ifjúsági tagozatának létrehozása is. Itt üdvözölhettük Dárdai Balázs építészt, Bodrogi Péter ifjúsági szervezőt, Mogyorósi Dénesköltő jogászhallgatót, Dárdai Barnabás szobrászt, Joó Adrián filozófushallgatót, Felhős Koppány vízépítő mérnök fotóművészt, Balogh Tiborgrafikusművészt, Vári Zsolt festőművészt, valamint Zoltáni Zsolt és Tót Attila zenészeket.
A közgyűlésen jelen volt és üdvözölte az egyesület megalakulását Medvigy Endre is, aki felajánlotta az ITASZ (Irodalmi Társaságok Szövetsége) és a Magyarok Világszövetsége segítségét (rendezvények szervezése, terem stb.).
A közgyűlés hosszas eszmecsere után egyhangúlag elfogadta az alapszabályt és ezzel az UART megalakulását.
Ezek után az elnök megnyitotta a Tavaszi Tárlatot.
Szeretnénk, ha közös munkálkodásunkat a felvállalt Balázs Ferenc-i örökség hatná át.
Szavaival élve: „A vallás megadja az én életem célját; a tudomány hozzásegít az eléréséhez; a művészet alkalmat ad, hogy benne gyönyörrel elmerüljek. Az én imígy teljessé váló életemben várom Istent, hogy kinyilatkoztassa magát.”
Felhős Szabolcs
mint amit az ember alkotni tud”
(Balázs Ferenc)
Emlékezetes nap marad a magyarországi unitáriusok életében 2004. április 3-a. Ezen a napon alakult meg mintegy 20-25 érdeklődő részvételével a budapesti Bartók Béla gyülekezet Hőgyes Endre utcai gyülekezeti termében az Unitárius Alkotók Társasága. Az eddigi legeredményesebb művészeti törekvés a beregi unitárius szórványból kinövő szabadelvű protestáns körben bontakozott ki.
A rendszerváltás utáni 15 évben (1989–2004) a protestáns kör valóságos kulturális missziót folytatott a hazánkban alig-alig ismert unitarizmus tiszta tanainak a megismertetése céljából és azért, hogy felkutassa, és összefogja az unitárius vallásban nevelkedett és hitben élő gondolkodókat és alkotókat. Ezen tevékenység során komoly eredmények is születtek. A kör jól tudott sáfárkodni az adott talentumokkal, megragadott minden alkalmat a munkára pl. szabadelvű napok, Partium-mühely, évről évre kiosztott Balázs Ferenc alkotói díjak, a nagypénteki passiójáték. Munkánkat nem mindig követte elismerés, hiszen ez az elkötelezettség nem mindenki számára volt szimpatikus. De úgy éreztük, hogy az évek során elég harcedzettek lettünk. Így határoztuk el, hogy egy évtizedes múltra visszatekintő folyóiratunkat, a Partiumot országos jellegűvé fejlesztjük és unitárius egyházunk égisze alatt folytatjuk tovább a szellemi és lelki építkezést.
Az elképzelést tett követte és így alakult meg először a keleti végeken UART mozgalom, néhány atyafi és velünk szimpatizáló alkotó részvételével. Ennek tagjai kezdetektől fogva Dusa Lajos, Ószabó István, Oláh András, Deák József, Felhős Szabolcs voltak, majd később csatlakoztak a csoporthoz Babosi László, Joó Adrián, Balogh Tibor, Vári Zsolt.
A zászlónkra két jelszót írtunk:
– szabadelvű unitárius szemlélet
– Balázs Ferenc és Ratkó József szellemisége
A Partium folyóiratunkban felvállaltuk hitelődeink (Bartók Béla, Balázs Ferenc) példamutató szellemiségét, hogy helyesen foglalhassunk állást a világ dolgaiban, társadalmi kérdésekben.
Nyitottak vagyunk minden velünk és ügyünkkel szimpatizáló alkotó felé. Így kerültünk kapcsolatba a Pesti Művészklubbal, akik egy kis vérfrissítést hoztak az alakuló UART-ba. Ők is megismerkedtek törekvéseinkkel, világnézetünkkel, és el is fogadták azt. Vezető egyéniségeik részt vállaltak az UART vezetőségében és a Partium szerkesztőségében is (dr. Bánosi György, Batári Gábor, Rózsa Flores Eduardo, Bodrogi Péter, Gáspár Ferenc).
Az alakuló közgyűlést 2004. április 3-án egy hangulatos tavaszi tárlat közepette tartottuk meg. A tárlatot megnyitó Gergely Felicián bevezető szavai után az ideiglenes ügyintéző és levezető titkár, Felhős Szabolcs beszélt az UART előzményeiről, a beregi Partium-mühely kezdeményezéséről, majd ismertette az alapszabály tervezetet. (Az alakuló ülésről képeket itt láthat.)
Az alapszabály elsőként rögzítette, hogy az UART a Partium-mühelyből bontakozott ki, a beregi unitárius szórvány alkotó tevékenységének kiteljesedéseként, amely az alkotó unitáriusok és szimpatizánsok műhelye kíván lenni.
Az alapszabály és a program megvitatása után sor került a megújult Partium-szerkesztőség összeállítására is. A szerkesztőség abban állapodott meg, hogy kettős rovatvezetők szerkesztik a kibővült folyóiratot.
Végezetül az egyesület tisztségviselőinek a megválasztására került sor.
Az egyesület elnökévé Szinte Gábor festőművész tanárt választotta meg a közgyűlés.
A titkári feladatokkal Gergely Felicián lett megbízva, a megbízott ügyintéző titkár, Felhős Szabolcs közreműködésével.
Az évközi munka a választmány feladata lett, melynek soraiban köszönthettük a megválasztott elnökség mellett, Kelemen Miklós és Léta Sándor lelkész urakat, Gáspár Ferenc ifjúsági írót és könyvkiadót, Bánosi György tanár urat, Néző László szerkesztőt, Tirnován Tamás és Sikó Ágnes képzőművészeket.
Tervként szerepelt az UART ifjúsági tagozatának létrehozása is. Itt üdvözölhettük Dárdai Balázs építészt, Bodrogi Péter ifjúsági szervezőt, Mogyorósi Dénesköltő jogászhallgatót, Dárdai Barnabás szobrászt, Joó Adrián filozófushallgatót, Felhős Koppány vízépítő mérnök fotóművészt, Balogh Tiborgrafikusművészt, Vári Zsolt festőművészt, valamint Zoltáni Zsolt és Tót Attila zenészeket.
A közgyűlésen jelen volt és üdvözölte az egyesület megalakulását Medvigy Endre is, aki felajánlotta az ITASZ (Irodalmi Társaságok Szövetsége) és a Magyarok Világszövetsége segítségét (rendezvények szervezése, terem stb.).
A közgyűlés hosszas eszmecsere után egyhangúlag elfogadta az alapszabályt és ezzel az UART megalakulását.
Ezek után az elnök megnyitotta a Tavaszi Tárlatot.
Szeretnénk, ha közös munkálkodásunkat a felvállalt Balázs Ferenc-i örökség hatná át.
Szavaival élve: „A vallás megadja az én életem célját; a tudomány hozzásegít az eléréséhez; a művészet alkalmat ad, hogy benne gyönyörrel elmerüljek. Az én imígy teljessé váló életemben várom Istent, hogy kinyilatkoztassa magát.”
Felhős Szabolcs